reményi gyenes istván

A székesegyház mai formáját az 1882-1891 között történt átépítés eredményeként nyerte el. Megőrizte középkori alaprajzi rendszerét, az egységes neoromán külső és belső kiegészül, és teljessé válik a historizáló képző- és iparművészeti alkotásokkal és díszítéssel…

Sziasztok, Gábor vagyok! Úgy látszik, mostanában csak Budapest eddig be nem mutatott turisztikai helyinek ismertetésére van időm, sajnos ebben is csak lassan tudok haladni. A bazilika tényleges turisztikai célpont, egyrészt az igen jó elhelyezkedése…

A Szent István-székesegyház (Stephansdom vagy Stephanskirche) az első keresztény vértanúnak szentelt székesegyház Bécs fő vallási épülete, valamint a város egyik szimbóluma és egyben Ausztria legjelentősebb gótikus épülete. A Stephansplatzon…

Várpalotára tartva megálltunk itt. Kicsiny kis szép falu a 8-as főút határában, ókori római hadiutak találkozásánál a Séd patak mentén, Veszprém és Várpalota között. Itt, Sóly és Királyszentistván között zajlott le 997-ben a sorsdöntő ütközet…

Visegrádi kiránduláskor mindenképp megér egy megállót Visegrád első vára, ami tulajdonképpen az Államalapításunk része. A Duna fölé magasodó Sibrik-dombon a 4. század első felében, Nagy Konstantin római császár idejében épült fel a Pone (Ponts) Navata nevű római erőd…

A kápolna létrejöttét Makay György, egykori mohácsi plébános alapítványa ihlette, ugyanis 1784-ben bekövetkezett halálakor felbontott végrendeletében ez állt: saját tulajdonát képező kertjének haszonélvezete fejében a mindenkori mohácsi plébános…

Országunk meghódítására indult 1526-ban a török sereg II. Szulejmán szultán vezetésével. Itthon a főúri és köznemesi pártok vezetői csak saját érdekeikkel törődtek. Az utolsó pillanatban kezdtek el fegyverkezni a feudális urak és ragaszkodtak ahhoz, hogy az alig 20 éves II…

Sóly 400 lakosú kis falu a régi római hadiutak találkozásánál a Séd patak mentén, Veszprém és Várpalota között. Neve személynévi eredetű, talán a Saulból. Itt Sóly és Királyszentistván…

Sziasztok, Gábor vagyok! Most egy korábbi városlátogatás jön. Goslar felé menet itt tartottam egy nagyobb pihenőt, de eléggé rossz időt fogtam ki. Ausztriában hatalmas felhők lógtak le egészen a talajig, azt hittem, hogy semmit nem fogok Passauból látni…

A Garay tér közepén a névadó Garay János szobra áll. Alkotója Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel. A szobrot 1898. június 5-én avatták fel. A tér eredeti neve Zöldkút tér, 1881-ben nevezték el Garay térnek. Akkor a szobor helyén még kút ált…